A Mátra a Kárpátok belső, vulkanikus eredetű övezetének része. Itt emelkedik Magyarország legmagasabb csúcsa, a Kékes (1014,1 m). Nyugat és Észak felől a Zagyva, Keretről a Tarna határolja, Délen Hatvan-Visonta-Verpelét vonalig terjed

Domborzat

Kisebb triász kori mészkőrögök kivételével a Mátra fő tömege vulkanikus eredetű. Szerkezetében gyakoriak a törések.

Éghajlat

Jellemzője a kellemesen hűvös nyár és a viszonylag sok csapadék. Míg a hegység lábainál a csapadék 600 mm körüli, a Kékesen átlag 850 mm. Érdekes jelenség az, hogy olykor a magasra nyúló csúcsokon őszi-téli időszakban magasabb a hőmérséklet, mint az alacsonyan fekvő völgyekben. A Mátra jó hótartóhely, a téli sportok egyik magyarországi központja. Az év legmelegebb hónapja a július.

Vízrajz

A Mátra nagyobb folyói - a Zagyva és a Tarna - a hegység peremén folynak. A források száma csaknem félezer, de vízhozamuk kicsi, ami befolyásolja a patakok vízhozamát is. A hólé és a záporok vize általában gyorsan, hirtelen zúdul le.

Növényzet

A Mátra területének mintegy 75 %-át összefüggő erdőség fedi. Magassági szintenként haladva alulról fölfelé először az erdős puszta, majd a zárt tölgyesek, végül a bükkösök övezetébe jutunk. A fenyő itt nem őshonos, mesterségesen telepítették.

Állatvilág

Nagy vadakban igen gazdag (szarvas, őz, muflon, vaddisznó, róka, vadmacska). Az apróbb ragadozók közül ritka fajok is élnek a hegységben: menyét, nyuszt, hermelin, borz. Akad itt görény, a mátraalji vizekben pedig vidra. Gyakran találkozhat a kiránduló ágról ágra szökkenő mókussal. A madárvilágot elsősorban énekesmadarak képviselik.

Galya-tető - Péterhegyese kilátó

A SZOT-üdülő északi oldalától indulunk. Az autóparkoló mellett több út vezet föl a csúcsra a fák között, a kőből épült kilátóhoz (az idevezető út mintegy 250 m). A kilátóból a Mátra északi csúcsai felé tekinthetünk szét.

Parádfürdő - Fehér-kő - Parádfürdő

Jelzetlen út; 3 km; 1 ó
A parádfürdői autóbuszmegállótól indulunk, s felkanyarodunk a SZOT-szanatórium előtt vezető sétaútra. A gyógyfürdőt megkerülve a fölfelé vezető úton az elkerített timsós tóhoz érünk, majd a Felső-tóhoz. Több jelzetlen erdei út között választhatunk, amelyek a Fehér-kő 322 m magas csúcsára vezetnek. Északra, Bodony felé nyílik kilátás. Lefelé nyugati irányban haladunk az erdő szélén. A Parádi-Tarnapatak közelébe jutva egy ösvényen balra kanyarodunk, s visszajutunk kiindulópontunkhoz.

Mátraháza - Szent László-forrás - Mátraháza

Jelzetlen út, visszafelé P; 1 km; 30 p
A mátraházai aatóbuszmegállótól dél felé indulunk a műúton. A postánál balra térünk, a fölfelé vezető kékesi útra. A műút kanyarjánál jobbra fordulunk, s besétálunk az erdőbe. Az ösvény levezet a völgyben fakadó Szent László-forráshoz, ahol kiépített pihenőhelyet találunk. Visszafelé egy vizesárok mentén sétálunk a forrás csurgójáig, s ott jobbra kanyarodva a P jelzésű úton térünk vissza az autóbuszmegállóhoz.

Mátraháza - Veronika-rét - Mátraháza

Jelzés: K; 2 km; 1 ó
A mátraházai autóbuszmegállótól jobbra, a Sport-üdülő előtti lépcsőkön fölfelé lépkedünk. A sípálya mentén, észak-keleti irányban érünk a Veronikarétre, ahonnan pompás a kilátás É felé. A réten pihenőhelyet is találunk (padok). A sípálya vonalát követve jutunk vissza a mátraházai autóbuszmegállóhoz.

Mátrafüred - Kozmári-kilátó

Jelzés: S^; 2 km; 1 ó
A mátrafüredi autóbuszmegállótól indulunk nyugat felé, a Béke utcán, melynek végén balra, majd az első utcácskán jobbra fordulunk, s fölkapaszkodunk a Hegyalja utcába. Ezen balra megyünk tovább. Elhagyva az Erdészeti Tudományos Intézet épületét, jobbra fordulunk. Az Erdőfelügyelőség épülete után lépcsők következnek, s aztán már előttünk áll a kis sétaút végén a kőből épült kúpos tetejű kilátó (pompás körkilátás). A kilátótól észak felé, egy kis meredek utcán ereszkedünk lefelé, majd kis fenyvesen átvezető gyalogösvényen érünk a templomhoz, ahol balra fordulva visszatérünk az autóbuszmegállóhoz.

Mátrafüred - Ördög-forrás - Mátrafüred

Jelzés: K^, P; 2,5 km; 1 ó 30 p
A mátrafüredi autóbuszmegállótól indulunk a KD jelzésen ÉK felé, fölfelé a Kékes irányába. A jelzés alig 100 m után a Bene-patakhoz kanyarodik. Fölfelé haladva a patakparton egy kiépitett erdei pihenőhelyhez (padok, tűzrakóhely, esővédőház), majd a Somor- és a Csatorna-patak összefolyásánál hídhoz jutunk, azután egy ösvényen fölkapaszkodva kilátóhelyre érünk. Innen már nincs messze az Ördög-forrás (foglalt forrás, mellette tűzrakóhely, padok, esőbeálló). Visszafelé rövid ideig azon az úton haladunk, amelyen jöttünk, majd a hegyoldalban vezető jeketlen útra térünk. Ez félkörben vezet a Somor-patakhoz. Átkelve rajta a Máriácska nevű kirándulóhelyre érünk. Onnan a P jelzésen, a Malom-patak partján vezető úton az Akadémia üdülője mellett elhaladva térünk vissza az autóbuszmegállóhoz.

Mátrafüred - Muzsla kilátó

Jelzés: S, P, PQ; 1 km; 30 p
A mátrafüredi autóbuszmegállótól indulunk É felé, a műúton fölfelé, majd a Kalló utcába fordulunk, aztán baka, a Muzsla. utcába térünk. Enyhén emelkedő ösvény vezet föl a kilátóhoz, ahonnan D felé nyílik kilátás. Visszafelé a PQ majd a P jelzésen mehetünk kiindulópontunkig.

Séta a gyöngyösi Orczy-kastély parkjában

A vasútállomásról indulunk és a Vasút utcán, majd a Kossuth Lajos utcán megyünk nyugat felé, míg a 2 ha-os Orczy-kastély parkjához, a Dimitrov parkhoz érkezünk. Botanikai érdekessége egy kétszáz éves törökmogyorófa és egy öreg tiszafa. A kastélyban a Mátra Múzeum gyűjteményét tekinthetjük meg.